Szeretnél híres alkotóvá válni?


Lélekgyöngyfények címmel indítunk útjára egy verses sorozatot, mai költők alkotásaiból. Amennyiben akarod, hogy a Te versed is közkinccsé válhasson, küldd el nekünk (a videó alatt) hozzászólásként! A versedet jó hangminőségben Te magad is felmondhatod, vagy rábízhatjuk ezt a feladatot a versmondólányokra is. Ebben az esetben a hang/videó anyag elérhetőségét (linkjét) másold be!

7 hozzászólás to “Szeretnél híres alkotóvá válni?”

You can leave a reply or Trackback this post.

  1. Berecz Magdolna - 2016-09-26 at 12:37 Reply

    Álomhatár

    Frissen vetett ágyban
    mocorog egy lélek
    Testében nyüzsögnek
    furcsa álomképek.

    Dacolva idővel
    nem törődve térrel
    Röhögve cikáznak
    teliholdas éjjel.

    Ezüstfonál lebeg
    sűrű csillagködben
    Suhogó szárnyakon
    főnixmadár röppen.

    A lélek testében
    egy kósza gondolat
    Felhők hártyahídján
    villámgyorsan halad.

    Vad káprázat indít
    hűvös fuvallatot
    Elmélázik a Hold,
    s álmodja a Napot.
    / versemet megmérettetés céljából tettem ide /

  2. zmeszi - 2016-09-26 at 19:14 Reply

    Köszönjük szépen. Várjuk a többit, akár tőled, akár mástól! A legjobbakat hallhatjátok majd a rádiónkban.

  3. Berecz Magdolna - 2016-09-27 at 21:30 Reply

    Színes látomások

    Sötét fellegekbe zuhan az ég kékje,
    hogy az égi áldást dézsaszámra mérje.
    Vörös pecsét virít egy tarka abroszon,
    arany fényben izzik rézmozsár a Napon.
    Lila ködben úsznak a rózsaszín álmok,
    sárga irigységből zöld méreg szivárog.,
    Égszínkék kismadár boldogságot kerget,
    barna medve ballag szűk barlangja mellett.
    Szivárvány tündököl – ingatag peremén
    angyalok hintáznak, a szárnyuk hófehér.

  4. Berecz Magdolna - 2016-09-27 at 21:36 Reply

    Az árnyék napos oldalán

    Ez itt az árnyék napos oldala,
    pillanat-gyöngyök koppanó hada,
    illanó percek pihekönnyű súlya,
    amikor kimondod, újra meg újra,
    fényörvénybe rántó forró öleléssel
    izzik a lélek a szerelem tüzében,
    s hiába szól a sötétség dala,
    mert ez itt az árnyék napos oldala.

  5. Majzik Ilona - 2016-10-30 at 10:32 Reply

    Majzik Ilona: Halottak napjára

    Mikor gyertyafényes temetőben járok,
    magam előtt látom azt a sok-sok arcot,
    kik életem során mécseseim voltak,
    és a nemlét útján előttem haladnak.

    Apám szép homlokán látom a gyötrelmet,
    úgy bolyong az égen, mint egy számkivetett.
    Anyám fénykezében mennybéli kenyeret,
    melynek jó kovásza az igaz szeretet.

    Nagyanyám szigorú, derekas nézését,
    rend uralja fenn is az ő háza népét.
    Látom sosem látott többi nagyszülőmet,
    ahogy hívők látják áldott Istenüket.

    Látom bácsikáim s a két nagynénit,
    unokatestvérim, öreget és bébit,
    akik a halálban új testet öltöttek,
    lelkük nálam hagyván fénylőnek, öröknek.

    Megidézek minden jószándékú embert,
    aki gyengeségben másokat felemelt.
    Áldja meg Istenük haló poraikat,
    akik jobbra vágyták vinni a sorsokat!

    Ó, ha majd értem is gyúlnak már a fények,
    rólam, kik szerettek, e nap emlékeznek,
    földre száll a lelkem, őket megölelni,
    holtomban is vágyam: biztatni, szeretni!

    Debrecen, 2016. 10.30.

  6. Tóthné Földesi Ilona - 2016-12-17 at 17:02 Reply

    Decemberi képeslap

    Pereg a december fagyos csendje,
    aprócska jégcsapok csüngnek a fán,
    ahogy nézem igencsak furcsa nyárs,
    ezüst hegyén olvad a napsugár.
    Torz óriássá nő a fekete hófelhő.
    Csend takar, pelyhes fehér álom,
    nem csügged már szívekben a bú.
    A kerek Hold lassan fogy, fakul,
    szűk ösvényt tör a fénye a Földre
    gyermeki tiszta szűz fehérségre.

  7. Horváth Anita - 2017-01-23 at 10:05 Reply

    Melankólia

    Beszűkült a tudatom
    Az elmém nyugalomra vágyik.
    Nincs szükségem társra, aki hazug szóval csábít.
    A füst rabja vagyok, míg szívem vadul ver.
    Nem akad már válasz, mely kérdésemre felel.
    Temetem a múltat. Ajkam már nem köszön.
    Másom számodra nincs már, csak a szememben lévő közöny!
    Látható a félelem
    Üres poharak alján, de nem értheti meg senki,
    Mert hangom meg sem hallják!
    Sok-sok ember
    Meg annyi gondolat.
    Pesten áthalad egy ködös kapcsolat,
    Látod már?
    Melletted is fújják a gondokat.
    Rohanó természet. Agresszív mosoly.
    A legtöbb egyén lelke komor.
    Siránkozik a test, mely fáradtan ébredt.
    Estére úgy fest, már bejárta a messzeséget.
    Temetem a múltat. Ajkam már nem köszön.
    Másom számodra nincs már, csak a szememben lévő közöny!
    Látható a félelem
    Üres poharak alján, de nem értheti meg senki,
    Mert hangom meg sem hallják !!

Leave a Reply

Your email address will not be published.